A témáról

Európa-szerte munkavállalók milliói szenvednek munkával összefüggő váz- és izomrendszeri megbetegedésekben (MSD-k). A hatodik európai munkakörülmény-felmérés adatai alapján ötből mintegy három európai munkavállaló számol be váz- és izomrendszeri panaszokról.

A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri megbetegedések a testet felépítő struktúrák, így az izmok, az ízületek és az ínak olyan betegségei, amelyeket elsősorban a munka, vagy a közvetlen munkakörnyezet okoz vagy súlyosbít. Ezek a megbetegedések nagyban ronthatják az egyén életminőségét és munkaképességét, és a munkaképtelenség, a betegszabadság és a korai nyugdíjazás leggyakoribb okai közé tartoznak.

A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri megbetegedések közül a leggyakoribb a hátfájás és a felső végtagok fájdalma. Kialakulásukban szerepet játszhatnak fizikai, szervezeti, pszichoszociális és egyéni tényezők.

Az új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló, 2019 évi európai vállalati felmérés szerint az EU-27-ben a leggyakoribb kockázati tényező az ismétlődő kéz- és karmozdulatok (a létesítmények 65 %-a számolt be erről). A váz- és izomrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatos egyéb kockázati tényezők között találjuk a hosszú ideig végzett ülőmunkát (61 %) – ezt gyakran új vagy újonnan felmerülő kockázatnak tartják a váz- és izomrendszeri megbetegedések tekintetében –, emberek vagy nagy súlyok emelését, mozgatását (52 %), a szoros határidők betartását (45 %) és a fárasztó vagy fájdalmat okozó testhelyzeteket (31 %).

Habár a váz- és izomrendszeri megbetegedések megelőzhetők, továbbra is a leggyakoribb munkával összefüggő egészségi problémát jelentik Európában. Ez nemcsak az egyes munkavállalók egészségére gyakorolt hatások miatt ad okot aggodalomra, hanem a vállalkozásokra és a nemzetgazdaságokra gyakorolt káros hatások miatt is.