Lehetőségek és kockázatok
Az egyre inkább digitalizálódó gazdaság és a digitális technológiák munkahelyi használata új lehetőségeket kínál a munkavállalók és a munkáltatók számára, többek között a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén is.
- Az az ismétlődő, munkaintenzív és nem biztonságos feladatokat gépekre bízza.
- A robotika és a mesterséges intelligencia támogatja és kiváltja a munkavállalókat a veszélyes munkakörnyezetben.
- A digitális technológiák és a teljesítménynövelő technológiák (pl. a mesterséges külső vázak) javítják a hátrányos helyzetű munkavállalók, például a fogyatékossággal élő munkavállalók, a migránsok vagy a szűkös foglalkoztatási lehetőségekkel rendelkező területeken élő munkavállalók munkába állását.
- A jobb nyomon követés a nagy adathalmazokkal összekapcsolva lehetővé teszi az időben történő és hatékonyabb beavatkozást.
- Az otthonról dolgozó munkavállalók megtapasztalhatják a munka és a magánélet jobb egyensúlyát, a rugalmasságot és az autonómiát.
Az EU-OSHA 2022. évi OSH Pulse felmérésének adatai szerint digitális technológiákat az európai munkavállalók 19,2%-a esetében használnak a munkakörnyezetben tapasztalható zaj, vegyi anyagok, por és gázok monitorozására, a munkavállalók 7,4%-a esetében pedig a szívritmus, a vérnyomás, a testtartás és egyéb életfunkciók személyi ellenőrzésére.
Az ugyanebből a forrásból származó adatok azt is mutatják, hogy az otthoni távmunkások kisebb valószínűséggel vannak kitéve az ügyfelektől, betegektől, tanulóktól kiinduló erőszaknak vagy szóbeli bántalmazásnak, illetve zaklatásnak vagy megfélemlítésnek: az otthoni távmunkások csak az esetek 7,9%-ában számoltak be erőszaknak vagy szóbeli bántalmazásnak való kitettségről (a teljes dolgozó népesség 15,7%-a), mivel többnyire a harmadik felekkel való korlátozott interakcióval járó munkakörökben dolgoznak, és csak az esetek 4,4%-ában (szemben a teljes lakosság 7,3%-ával) voltak kitéve zaklatásnak vagy megalázásnak, mivel a szociális elszigetelődés (beleértve a kollégáktól és a felettesektől való elkülönülést is) enyhítő szerepet játszhat e tekintetben. Érdemes megemlíteni, hogy az otthonról dolgozó távmunkások az összes munkavállalóhoz képest kisebb valószínűséggel számoltak be arról, hogy nem rendelkeznek kellő önállósággal munkavégzésük során, illetve hogy nincs kellő ráhatásuk a munka tempójára vagy a munkafolyamataikra (14,4%).
A digitális technológiák munkahelyi alkalmazása a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szempontjából is kihívásokkal és kockázatokkal jár:
- Digitális megfigyelés, az autonómia elvesztése, a munka intenzívebbé válása és bizonyos szintű teljesítmény elérésének a kényszere.
- A középvezetői munkaköröket algoritmusok váltják fel, amelyek kiosztják a feladatokat a munkavállalóknak, és figyelemmel kísérik a teljesítményüket.
- A munka feletti irányítás elvesztése, a munkakörök feldarabolása nagyon egyszerű, szabványos módon végrehajtandó feladatokra, a munkakörök szűkített tartalma és a munkakörökhöz szükséges készségek és tudás elvesztése.
- A munkavállalók elszigetelődése, a virtuális interakciók növekedése és a társas támogatás elvesztése.
- Hibás vagy méltánytalan döntések a munkavállalókról, amelyek hibákat tartalmazó adatokat és/vagy szoftvereket használó automatizált vagy félautomatizált folyamatokból erednek.
- Az ösztönzők és büntetések rendszerei és a munkavállalók teljesítményének értékelése.
- Nem egyértelmű felelősségi körök a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szempontjából, és a meglévő munkavédelmi szabályozási keret alkalmazhatósága.
- Mobilitás, rugalmasság, rendelkezésre állás a hét minden napján, a nap 24 órájában , valamint a munka és a magánélet közötti határok elmosódása.
Az EU-OSHA 2019. évi ESENER-felmérése bizonyítékokat talált arra, hogy a digitális technológiák fokozott munkahelyi használata olyan pszichoszociális kockázatokkal függ össze, mint az időszűke, a nem megfelelő kommunikáció vagy együttműködés, az álláshelyek bizonytalansága, a hosszú műszakok vagy a rendszertelen munkaidő.
Ezenkívül az EU-OSHA által a munkavállalók körében végzett 2022. évi OSH Pulse felmérésben a válaszadók úgy nyilatkoztak, hogy a digitális technológiák azt eredményezik, hogy egyedül dolgoznak (44%), fokozódik a munkahelyi felügyelet (37%), csökken a munkahelyi autonómia (19%), és ezek a technológiák határozzák meg a munkavégzés sebességét vagy ütemét (52%) és a munkaterhelésüket (33%).
Emellett az EU-OSHA 2022. évi OSH Pulse felmérésének adatai szerint az otthonról dolgozó távmunkások a teljes foglalkoztatott népességhez képest gyakrabban számolnak be a munkaterhelés növekedéséről (33,2%), a digitális technológiák által meghatározott munkasebességről vagy munkatempóról (61,2%), a szociális elszigeteltségről (56,8%) és a súlyos időszűkéről vagy a túlzott munkaterhelésről (46,9 %).