A témáról

Az egyre inkább digitalizálódó gazdaság és a digitális technológiák munkahelyi használata új lehetőségeket kínál a munkavállalók és a munkáltatók számára, többek között a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén is.

• Az Olyan rendszerek vagy technikai eljárások alkalmazása, amelyek lehetővé teszik, hogy egy eszköz vagy rendszer (részben vagy teljes egészében) olyan funkciót hajtson végre, amelyet korábban (részben vagy teljes egészében) ember végzett vagy végezhetett. az ismétlődő, munkaintenzív és nem biztonságos feladatokat gépekre bízza.
• A robotika és a mesterséges intelligencia támogatja és kiváltja a munkavállalókat a veszélyes munkakörnyezetben.
• A digitális technológiák és a teljesítménynövelő technológiák (pl. a mesterséges külső vázak) javítják a hátrányos helyzetű munkavállalók, például a fogyatékossággal élő munkavállalók, a migránsok vagy a szűkös foglalkoztatási lehetőségekkel rendelkező területeken élő munkavállalók munkába állását.
• A jobb nyomon követés a nagy adathalmazokkal összekapcsolva lehetővé teszi az időben történő és hatékonyabb beavatkozást.
• Az otthonról dolgozó munkavállalók megtapasztalhatják a munka és a magánélet jobb egyensúlyát, a rugalmasságot és az autonómiát.

Az EU-OSHA 2022. évi OSH Pulse felmérésének adatai szerint digitális technológiákat az európai munkavállalók 19,2%-a esetében használnak a munkakörnyezetben tapasztalható zaj, vegyi anyagok, por és gázok monitorozására, a munkavállalók 7,4%-a esetében pedig a szívritmus, a vérnyomás, a testtartás és egyéb életfunkciók személyi ellenőrzésére.

Az ugyanebből a forrásból származó adatok azt is mutatják, hogy az otthoni távmunkások kisebb valószínűséggel vannak kitéve az ügyfelektől, betegektől, tanulóktól kiinduló erőszaknak vagy szóbeli bántalmazásnak, illetve zaklatásnak vagy megfélemlítésnek: az otthoni távmunkások csak az esetek 7,9%-ában számoltak be erőszaknak vagy szóbeli bántalmazásnak való kitettségről (a teljes dolgozó népesség 15,7%-a), mivel többnyire a harmadik felekkel való korlátozott interakcióval járó munkakörökben dolgoznak, és csak az esetek 4,4%-ában (szemben a teljes lakosság 7,3%-ával) voltak kitéve zaklatásnak vagy megalázásnak, mivel a szociális elszigetelődés (beleértve a kollégáktól és a felettesektől való elkülönülést is) enyhítő szerepet játszhat e tekintetben. Érdemes megemlíteni, hogy az otthonról dolgozó távmunkások az összes munkavállalóhoz képest kisebb valószínűséggel számoltak be arról, hogy nem rendelkeznek kellő önállósággal munkavégzésük során, illetve hogy nincs kellő ráhatásuk a munka tempójára vagy a munkafolyamataikra (14,4%).

A digitális technológiák munkahelyi alkalmazása a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szempontjából is kihívásokkal és kockázatokkal jár:

• Digitális megfigyelés, az autonómia elvesztése, a munka intenzívebbé válása és bizonyos szintű teljesítmény elérésének a kényszere.
• A középvezetői munkaköröket algoritmusok váltják fel, amelyek kiosztják a feladatokat a munkavállalóknak, és figyelemmel kísérik a teljesítményüket.
• A munka feletti irányítás elvesztése, a munkakörök feldarabolása nagyon egyszerű, szabványos módon végrehajtandó feladatokra, a munkakörök szűkített tartalma és a munkakörökhöz szükséges készségek és tudás elvesztése.
• A munkavállalók elszigetelődése, a virtuális interakciók növekedése és a társas támogatás elvesztése.
• Hibás vagy méltánytalan döntések a munkavállalókról, amelyek hibákat tartalmazó adatokat és/vagy szoftvereket használó automatizált vagy félautomatizált folyamatokból erednek.
• Az ösztönzők és büntetések rendszerei és a munkavállalók teljesítményének értékelése.
• Nem egyértelmű felelősségi körök a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szempontjából, és a meglévő munkavédelmi szabályozási keret alkalmazhatósága.
• Mobilitás, rugalmasság, rendelkezésre állás a hét minden napján, a nap 24 órájában , valamint a munka és a magánélet közötti határok elmosódása.

Az EU-OSHA 2019. évi ESENER-felmérése bizonyítékokat talált arra, hogy a digitális technológiák fokozott munkahelyi használata olyan pszichoszociális kockázatokkal függ össze, mint az időszűke, a nem megfelelő kommunikáció vagy együttműködés, az álláshelyek bizonytalansága, a hosszú műszakok vagy a rendszertelen munkaidő.

Ezenkívül az EU-OSHA által a munkavállalók körében végzett 2022. évi OSH Pulse felmérésben a válaszadók úgy nyilatkoztak, hogy a digitális technológiák azt eredményezik, hogy egyedül dolgoznak (44%), fokozódik a munkahelyi felügyelet (37%), csökken a munkahelyi autonómia (19%), és ezek a technológiák határozzák meg a munkavégzés sebességét vagy ütemét (52%) és a munkaterhelésüket (33%).

Emellett az EU-OSHA 2022. évi OSH Pulse felmérésének adatai szerint az otthonról dolgozó távmunkások a teljes foglalkoztatott népességhez képest gyakrabban számolnak be a munkaterhelés növekedéséről (33,2%), a digitális technológiák által meghatározott munkasebességről vagy munkatempóról (61,2%), a szociális elszigeteltségről (56,8%) és a súlyos időszűkéről vagy a túlzott munkaterhelésről (46,9 %).